-
1 ὑποψία
ὑπ-οψία, later [full] ὑφοψία (first in PSI4.340.14 (iii B. C.)), [dialect] Ion. [full] ὑποψίη, ἡ: (ὑφοράω, [tense] fut. ὑπόψομαι):I of the subject, suspicion, ill-feeling,ὑποψίην ἔς τινα ἔχειν Hdt.3.52
, cf. Th.4.27, And.1.68;τὰ ἴχνη τῆς ὑ. φέροντα εἴς τινα Antipho 2.3.10
;μεστὸς ὑποψίας Lys.1.17
;ὑ. πρός τινα D.48.18
, Plu.Cic.43;ὑ. λαμβάνειν κατά τινος D.29.24
;αἱ τῶν μετεώρων ὑ. Epicur.Sent.11
;τὸ σκότος ἐν ὑποψίᾳ ποιούμενος Aeschin.1.10
; ἐν ὑποψίαις, δι' ὑποψίας ἔχειν τινά, Plu.Pyrrh.23, Cat.Ma.23; ὑ. γίγνεται, εἰσῆλθέν τινι, Th.2.13, Pl.Ly. 218c; ἐς ὑ. καθιστάναι τινά to bring him into suspicion, Th.5.29;ὑποψίαν πρὸς ἀλλήλους ποιεῖν Lys. 25.30
; opp. εἰς ὑποψίας ἐμπεσεῖν, Antipho 2.2.3.2 of the object, ὑ. εἶχον were regarded with suspicion, Hdt.9.99; πολλὰς ἔχει ὑ. admits of suspicions, Pl.Phd. 84c; ὑ. ἐνδιδόναι ὡς .. Id.Lg. 887e;ὑ. παρέχειν Th.1.132
, cf. Phld.Piet. 111;ὑ. παρέχειν μὴ εἶναί τι Pl.Mx. 247e
: Astron., ἡ πρώτη ὑ. the first time the observer suspects he has been a star rising, the first glimpse, Ptol.Alm.8.6.b apprehension,ὁ κατὰ τὴν ὑ. φόβος Epicur.Sent.34
; φόβος καὶ ὑ. Polystr.p.7 W.;αἱ τῶν μετεώρων ὑ. καὶ αἱ περὶ θανάτου Epicur.Sent.11
.II jealous, censorious watch,ἡ πρὸς ἀλλήλους τῶν ἐπιτηδευμάτων ὑ. Th.2.37
. -
2 μετ-έωρος
μετ-έωρος, in die Höhe gehoben, in der Luft schwebend, hoch über der Erde; im Ggstz von ὑπόγαια, οἰκήματα, Her. 2, 148; ναῦς μετεώρους, Schiffe auf der hohen See, Thuc. 1, 48. 5, 26 u. öfter, wie Folgende; auch von Menschen, die sich auf dem Meere befinden, 7, 71; übh. hochgelegen, τῶν χωρίων τὰ μετεωρότατα, Thuc. 4, 32. 128, wie τὰ μετέωρα Pol. 5, 13, 3; εἰςπηδήσαντες εἰς τὸν πηλὸν μετεώρους ἐξεκόμισαν τὰς ἁμάξας, Xen. An. 1, 5, 8, sie hoben die Wagen in die Höhe u. schafften sie heraus; vgl. Plat. ὅσα ἀφεϑέντα μετέωρα καὶ ὅσα ἐπὶ γῆς φέρεται, Tim. 80 a; τὰ μετέωρα καὶ τὰ ὑπὸ γῆς, Apol. 23 d; u. so bes. von Himmelserscheinungen u. Himmelskörpern, Lufterscheinungen und Witterungswechsel u. vgl., ἐφαίνοντο περὶ φύσεως τε καὶ τῶν μετεώρων ἀστρονομικὰ ἄττα διερωτᾶν, Prot. 315 c, μετεώρων φροντιστής, Xen. Conv. 6, 6; vgl. Plat. Apol. 18 b; was leicht in dem Sinne der großen Menge ein Vorwurf wird, der sich mit seinen Gedanken hoch versteigt, sich mit nichtigen Dingen abgiebt. – Was oben in der Luft schwebt, ist leicht, κοῦφα τε καὶ μετέωρα, Tim. Locr. 104 e. Dah. übtr., leichtsinnig, unbeständig, Sp.; auch unstät, schwankend, nicht fest, wie Thuc. καὶ μὴ μετεώρῳ τε πόλει κινδυνεύειν καὶ ἀρχῆς ἄλλης ὀρέγεσϑαι πρὶν ἣν ἔχομεν βεβαιωσώμεϑα, 6, 10; τὰ ἐν μετεώροις ἀμφισβητήσεσι κείμενα neben ἐπίδικα, S. Emp. adv. math. 28; dah. μετέωρος ταῖς διανοίαις, von unzuverlässiger Gesinnung, Pol. 3, 107, 6 u. öfter, ängstlich schwankend. – Häufig von der Seele, durch Hoffnung od. Furcht, Freude, Stolz u. vgl. gehoben, gespannt, ἡ ἄλλη Ἑλλὰς πᾶσα μετέωρος ἦν, Thuc. 2, 8; häufig bei Pol., μετέωρος ἐγενήϑη ταῖς ἐλπίσι, 30, 1, 4, μετ. καὶ ϑυμοῦ πλήρης, 3, 82, 2. – Pol. vrbdt auch μετ. πρός τι, ἐπί τι, leicht zu Etwas geneigt, εἰς τὴν ϑέαν, begierig zu sehen, 30, 15, 27. 13, 2, 1. 3, 78, 5; auch c. inf., 5, 42, 9; stolz, Rufin. 32. 38 (V, 21. 28). Dem σεμνὴ entsprechend, Luc. Nigr. 1, 18 u. öfter. – Μετεώρως ἔχειν, schwankend sein, Plut. Cim. 13.
-
3 φύσις
φύσις [pron. full] [ῠ], ἡ, gen. φύσεως, poet. φύσεος prob. (metri gr.) in E.Tr. 886, cf. Ar.V. 1282 (lyr.), 1458 (lyr.), [dialect] Ion. φύσιος: dual φύσει (I origin,φ. οὐδενός ἐστιν ἁπάντων θνητῶν οὐδὲ.. τελευτή Emp.8.1
(cf. Plu.2.1112a);φ. βούλονται λέγειν γένεσιν τὴν περὶ τὰ πρῶτα Pl.Lg. 892c
;ἡ φ. ἡ λεγομένη ὡς γένεσις ὁδός ἐστιν εἰς φύσιν Arist.Ph. 193b12
;φ. λέγεται ἡ τῶν φυομένων γένεσις Id.Metaph. 1014b16
; freq. of persons, birth,φύσει νεώτερος S.OC 1295
, cf. Aj. 1301, etc.;φύσι γεγονότες εὖ Hdt.7.134
; φύσει, opp. θέσει (by adoption), D.L.9.25;φύσει Ἀμβρακιώτης, δημοποίητος δὲ Σικυώνιος Ath.4.183d
; so ὁ κατὰ φύσιν πατήρ, υἱός, ἀδελφός, Plb. 3.9.6, 3.12.3, 11.2.2; also in acc.,ἐκ πατρὸς ταὐτοῦ φύσιν S.El. 325
; ἢ φίλων τις ἢ πρὸς αἵματος φύσιν ib. 1125, cf. Isoc.3.42.2 growth, τριχῶν, παιδίου, Hp.Nat.Puer.20,29, cf. 27: pl.,γενειάσεις καὶ φύσεις κεράτων Plot.4.3.13
.II the natural form or constitution of a person or thing as the result of growth (οἷον ἕκαστόν ἐστι τῆς γενέσεως τελεσθείσης, ταύτην φαμὲν τὴν φ. εἶναι ἑκάστου Arist.Pol. 1252b33
): hence,1 nature, constitution, once in Hom., καί μοι φύσιν αὐτοῦ (sc. τοῦ φαρμάκου)ἔδειξε Od.10.303
;φ. τῆς χώρης Hdt.2.5
;τῆς Ἀττικῆς X.Vect.1.2
, cf. Oec.16.2, D.18.146, etc.;τῆς τριχός X.Eq.5.5
; αἵματος, ἀέρος, etc., Arist.PA 648a21, Mete. 340a36, etc.: pl.,φύσεις ἐγγιγνομένας καρπῶν καὶ δένδρων Isoc.7.74
;αἱ φ. καὶ δυνάμεις τῶν πολιτειῶν Id.12.134
;ἡ τῶν ἀριθμῶν φ. Pl.R. 525c
;ἡ τῶν πάντων φ. X.Mem.1.1.11
, etc.;ἡ ἰδία τοῦ πράγματος φ. IG22.1099.28
(Epist.Plotinae).2 outward form, appearance,μέζονας ἢ κατ' ἀνθρώπων φύσιν Hdt.8.38
; ἢ νόον ἤτοι φύσιν either in mind or outward form, Pi.N.6.5;οὐ γὰρ φ. Ὠαριωνείαν ἔλαχεν Id.I.4(3).49
(67);μορφῆς δ' οὐχ ὁμόστολος φ. A.Supp. 496
; (read εἷρπε, taking φ. with ἔχων), cf. Tr. 379; δρακαίνης φ. ἔχουσαν ἀγρίαν prob. in E.Ba. 1358;τὴν ἐμὴν ἰδὼν φ. Ar.V. 1071
(troch.), cf. Nu. 503;τὴν τοῦ σώματος φ. Isoc.9.75
.3 Medic., constitution, temperament, Hp.Aph.3.2 (pl.), al.;ἡ φ. καὶ ἡ ἕξις Id.Acut.43
;φ. φύσιος καὶ ἡλικία ἡλικίης διαφέρει Id.Fract.7
;φύσιες νούσων ἰητροί Id.Epid.6.5.1
.b natural place or position of a bone or joint, ἀποπηδᾶν ἀπὸ τῆς φ., ἐς τὴν φ. ἄγεσθαι, Id.Art.61, 62, al.;ὀστέον μένον ἐν τῇ ἑωυτοῦ φ. Id.VC5
, al.;φύσιες τῶν ἄρθρων Id.Nat.Puer.17
.4 of the mind, one's nature, character,ἦθος ἕκαστον, ὅπῃ φ. ἐστὶν ἑκάστῳ Emp.110.5
;εὐγενὴς γὰρ ἡ φ. κἀξ εὐγενῶν.. ἡ σή S.Ph. 874
; τὴν αὑτοῦ φ. λιπεῖν, δεῖξαι, ib. 902, 1310;φ. φρενός E.Med. 103
(anap.);ἡ ἀνθρωπεία φ. Th.1.76
;φ. τῆς μορφῆς καὶ τῆς ψυχῆς X.Cyr.1.2.2
;ὀνόματι μεμπτὸν τὸ νόθον, ἡ φ. δ' ἴση E.Fr. 168
; φ. φιλόσοφος, τυραννική, etc., Pl.R. 410e, 576a, etc.;δεξιοὶ φύσιν A.Pr. 489
;ἀκμαῖοι φύσιν Id.Pers. 441
;τὸ γὰρ ἀποστῆναι χαλεπὸν φύσεος, ἣν ἔχοι τις Ar.V. 1458
(lyr.), cf. 1282 (lyr.);Σόλων.. ἦν φιλόδημος τὴν φ. Id.Nu. 1187
;ἔνιοι ὄντες ὡς ἀληθῶς τοῦ δήμου τὴν φ. οὐ δημοτικοί εἰσι X.Ath.2.19
; φύσεως ἰσχύς force of natural powers, Th.1.138; φύσεως κακία badness of natural disposition, D.20.140;ἀγαθοὶ.. γίγνονται διὰ τριῶν, τὰ τρία δὲ ταῦτά ἐστι φ. ἔθος λόγος Arist. Pol. 1332a40
; χρῶ τῇ φύσει, i.e. give rein to your natural propensities, Ar.Nu. 1078, cf. Isoc.7.38;τῇ φ. χρώμενος Plu.Cor.18
;θείας κοινωνοὶ φ. 2 Ep.Pet.1.4
: pl., Isoc.4.113, v.l. in E.Andr. 956;οἱ ἄριστοι τὰς φ. Pl.R. 526c
, cf. 375b, al.: prov.,ἔθος, φασί, δευτέρη φ. Jul.Mis. 353a
.b instinct in animals, etc., Democr.278; ap. Stob.1.41.6;ἐν τοῖς ἄλλοις ζῴοις ἡ αἴσθησις τῇ φ. ἥνωται, ἐν δὲ ἀνθρώποις τῇ νοήσει Corp.Herm. 9.1
, cf. 12.1.5 freq. in periphrases, καὶ γὰρ ἂν πέτρου φύσιν σύ γ' ὀργάνειας, i.e. would'st provoke a stone, S.OT 335;χθονὸς φ. A.Ag. 633
; esp. in Pl.,ἡ τοῦ πτεροῦ φ. Phdr. 251b
;ἡ φ. τῶν σωμάτων Smp. 186b
; ἡ φ. τῆς ἀσθενείας its natural weakness, Phd. 87e;ἡ τοῦ μυελοῦ φ. Ti. 84c
;ἡ τοῦ δικαίου φ. Lg. 862d
, al.; ἡ φ., with gen. understood, Smp. 191a, Phd. 109e.III the regular order of nature,τύχη.. ἀβέβαιος, φ. δὲ αὐτάρκης Democr.176
;κατὰ φύσιν Pl.R. 444d
, etc.; τρίχες κατὰ φύσιν πεφυκυῖαι growing naturally, Hdt.2.38, cf. Alex.156.7 (troch.); (cf. Pl.Grg. 488b);κατὰ φ. ποιεῖν Heraclit.112
; opp. παρὰ φύσιν, E.Ph. 395, Th.6.17, etc.;παρὰ τὴν φ. Anaxipp.1.18
; προδότης ἐκ φύσεως a traitor by nature, Aeschin.2.165; πρὸ τῆς φ. ἥκειν εἰς θάνατον before the natural term, Plu.Comp.Dem.Cic.5: freq. in dat. φύσει (ἐν φ. Hp.
Aër.14) by nature, naturally, opp. τύχῃ, τέχνῃ, Pl.Lg. 889b, cf. R. 381b;φύσει τοιοῦτος Ar.Pl. 275
, cf. 279, al.;ὁ ἄνθρωπος φ. πολιτικὸν ζῷόν ἐστι Arist.Pol. 1253a3
; ὁ μὴ αὑτοῦ φ. ἀλλ' ἄλλου ἄνθρωπος ὤν, οὗτος φ. δοῦλός ἐστιν ib. 1254a15;φ. γὰρ οὐδεὶς δοῦλος ἐγενήθη ποτέ Philem.95.2
; opp. νόμῳ (by convention), Philol.9, Archelaus ap.D.L.2.16, Pl.Grg. 482e, cf. Prt. 337d, etc.;τὰ μὲν τῶν νόμων ὁμολογηθέντα, οὐ φύντ' ἐστίν, τὰ δὲ τῆς φύσεως φύντα, οὐχ ὁμολογηθέντα Antipho Soph.44
Ai 32 (Vorsokr.5);ἅπας ὁ τῶν ἀνθρώπων βίος φύσει καὶ νόμοις διοικεῖται D.25.15
;τοὺς τῆς φ. οὐκ ἔστι λανθάνειν νόμους Men.Mon. 492
;οὐ σοφίᾳ, ἀλλὰ φύσει τινί Pl. Ap. 22c
;φ. μὴ πεφυκότα τοιαῦτα φωνεῖν S.Ph.79
, cf. Pl.Phlb. 14c, etc.;φύσει πάντα πάντες ὁμοίως πεφύκαμεν καὶ βάρβαροι καὶ Ἕλληνες εἶναι Antipho Soph.44
Bii 10 (Vorsokr.5); φύσιν ἔχει c. inf., it is natural, κῶς φύσιν ἔχει πολλὰς μυριάδας φονεῦσαι (sc. τὸν Ἡρακλέα); Hdt.2.45, cf. Pl.R. 473a; οὐκ ἔχει φύσιν it is contrary to nature, ib. 489b; ;τὸ τόλμημα φύσιν οὐκ ἔχει Polem.Call.36
.IV in Philosophy:1 nature as an originating power,φ. λέγεται.. ὅθεν ἡ κίνησις ἡ πρώτη ἐν ἑκάστῳ τῶν φύσει ὄντων Arist.Metaph. 1014b16
;ὁ δὲ θεὸς καὶ ἡ φ. οὐδὲν μάτην ποιοῦσιν Id.Cael. 271a33
; ἡ δὲ φ. οὐδὲν ἀλόγως οὐδὲ μάτην ποιεῖ ib. 291b13;ἡ μὲν τέχνη ἀρχὴ ἐν ἄλλῳ, ἡ δὲ φ. ἀρχὴ ἐν αὐτῷ Id.Metaph. 1070a8
, cf. Mete. 381b5, etc.;φ. κρύπτεσθαι φιλεῖ Heraclit.123
;ἡ γοητεία τῆς φ. Plot.4.4.44
; φ. κοινή, the principle of growth in the universe, Cleanth.Stoic.1.126; as Stoic t.t., the inner fire which causes preservation and growth in plants and animals, defined as πῦρ τεχνικὸν ὁδῷ βαδίζον εἰς γένεσιν, Stoic.1.44, cf. 35, al., S.E.M.9.81; Nature, personified,χάρις τῇ μακαρίᾳ Φ. Epicur.Fr. 469
;Φ. καὶ Εἱμαρμένη καὶ Ἀνάγκη Phld. Piet.12
;ἡ κατωφερὴς Φ. Corp.Herm.1.14
.2 elementary substance,κινδυνεύει ὁ λέγων ταῦτα πῦρ καὶ ὕδωρ καὶ γῆν καὶ ἀέρα πρῶτα ἡγεῖσθαι τῶν πάντων εἶναι καὶ τὴν φ. ὀνομάζειν αὐτὰ ταῦτα Pl.Lg. 891c
, cf. Arist.Fr.52 (defined asτὴν πρώτην οὐσίαν.. ὑποβεβλημένην ἅπασι τοῖς γεννητοῖς καὶ φθαρτοῖς σώμασι Gal.15.3
);τῶν φύσει ὄντων τὰ στοιχεῖά φασιν εἶναι φύσιν Arist.Metaph. 1014b33
: pl., Epicur.Ep. 1p.6U., al.;ἄτομοι φ.
atoms,Democr.
ap. Diog.Oen.5, Epicur.Ep. 1p.7U.;ἄφθαρτοι φ. Phld.Piet.83
.3 concrete, the creation, 'Nature',ἀθανάτου.. φύσεως κόσμον ἀγήρων E.Fr. 910
(anap.);περὶ φύσεώς τε καὶ τῶν μετεώρων ἀστρονομικὰ ἄττα διερωτᾶν Pl.Prt. 315c
; περὶ φύσεως, title of works by Xenophanes, Heraclitus, Gorgias, Epicurus, etc.;[σοφία] ἣν δὴ καλοῦσι περὶ φύσεως ἱστορίαν Pl.Phd. 96a
;περὶ φ. ἀφοριζόμενοι διεχώριζον ζῴων τε βίον δένδρων τε φύσιν λαχάνων τε γένη Epicr.11.13
(anap.); so later,ἡ φ. τὸ ὑπὸ ψυχῆς τῆς πάσης ταχθέν Plot.2.2.1
;τὰ στοιχεῖα τῆς φ. Corp.Herm.1.8
; αἱ δύο φ., i.e. heaven and earth, light and darkness, etc., PMag.Leid.W.6.42.4 Pythag. name for two, Theol.Ar.12.V as a concrete term, creature, freq. in collect. sense, θνητὴ φ. mankind, S.Fr. 590 (anap.), cf. OT 869 (lyr.); πόντου εἰναλία φ. the creatures of the sea, Id.Ant. 345 (lyr.);ὃ πᾶσα φ. διώκειν πέφυκε Pl.R. 359c
, cf. Plt. 272c; ἡ τῶν θηλειῶν φ. woman- kind (opp. τὸ ἄρρεν φῦλον) X.Lac.3.4: also in pl., S.OT 674, Pl.R. 588c, Plt. 306e, X.Oec.13.9; in contemptuous sense, αἱ τοιαῦται φ. such creatures as these, Isoc.4.113, cf. 20.11, Aeschin.1.191.b of plants or material substances,φ. εὐώδεις καρποφοροῦσαι D.S.2.49
;ὑγράν τινα φ. καπνὸν ἀποδιδοῦσαν Corp.Herm. 1.4
.VI kind, sort, species,ταύτην.. ἔχειν βιοτῆς.. φύσιν S.Ph. 165
(anap.);ἐκλέγονται ἐκ τούτων χρημάτων μίαν φ. τὴν τῶν λευκῶν Pl.R. 429d
; φ. [ἀλωπεκίδων] species, X.Cyn.3.1; natural group or class of plants, Thphr.HP6.1.1 (pl.).VII sex, θῆλυς φῦσα (prob. for οὖσα)κοὐκ ἀνδρὸς φύσιν S.Tr. 1062
, cf. OC 445, Th.2.45, Pl.Lg. 770d, 944d: hence, -
4 ἀντι-λαμβάνω
ἀντι-λαμβάνω (s. λαμβάνω), dagegen nehmen, zur Vergeltung bekommen, ἔργοισι δ' ἔργα διάδοχ' ἀντιλήψεται Eur. Andr. 744; τί τινος άντιλαβεῖν, etwas für etwas nehmen, Herc. Fur. 646; dagegen, ebenfalls einnehmen, Thuc. 1, 143; gefangen nehmen, Xen. Cyr. 5, 3, 12; σύμμαχον, zum Dank für den Beistand erhalten, 8, 7, 16. – Gew. Med., τινός, sich an etwas halten, etwas ergreifen, βάϑρων, τρίβωνος, Plat. Prot. 317 d 335 d. Dah. a) sich an etwas machen, darnach streben, es eifrig betreiben, παιδείας Rep. VII, 534 d; ἀρχόμενοι πάντες ὀξύτερον ἀντιλαμβάνονται Thuc. 2, 8; περὶ τῆς σωτηρίας ἀντιλαβέσϑαι, sc. μάχης, 7, 70; τῶν πραγμάτων Xen. Cyr. 2, 3, 6, u. so oft Dem., die Staatsgeschäfte eifrig betreiben; s. 1, 2, vgl. 27, 26; τῶν Ἑλλήνων, sich der Griechen annehmen, Diod. Sic. 11, 13; – τῆς ϑαλάττης, sich des Meeres bemächtigen, Pol. 1, 39; ἐλπίδος 18, 22; ἀντειλῆφϑαι σωτηρίας Lys. 28, 15; τῶν μετεώρων, sich der Höhen bemächtigen, Thuc. 4, 118; ἢν ἀντιλαβώμεϑα τοῦ χωρίου 7, 77; τοῦ ἀσφαλῶς, in Sicherheit gelangen, 3, 22; festhalten etwas, Plat. Lach. 184 a, wie Xen. Equ. 10, 15, zurückhalten; vgl. ὁ λόγος ἀντιλαμβάνεταί μου, zieht mich an, Plat. Phaed. 88 d; Sp.; dah. bei Sp. geistig, begreifen, verstehen, was Luc. Soloec. 9 tadelt; mit den Sinnen wahrnehmen, merken, τῆς στερήσεως Plat. Axioch. 370 a. – Bei Plat. bes. ist es oft angreifen, tadeln, τῶν λόγων Hipp. mai. 287 a Rep. I, 336 b; καὶ ἐλέγχειν Gorg. 506 a; dah. geradezu: sich widersetzen, Soph. 251 b. – Bei Theophr. von Pflanzen, sie gehen an, fassen Wurzel.
-
5 φροντιστής
A deep thinker, as Socrates is called in derision by Ar.Nu. 266, cf. 414 (anap.), al.; φ. τῶν μετεώρων, τῶν οὐρανίων, one who meditates on supra-terrestrial things, X.Smp.6.6, Mem.4.7.6;τὰ.. μετέωρα φ. Pl.Ap. 18b
: hence, generally, philosopher, X. Smp.7.2, cf. Hsch.II one who takes care of, τινων D.S.37.8; curator,ἱεροῦ Ἀφροδίτης IGRom.1.1167C4
(Egypt, ii A. D.); ([place name] Side), cf. BMus.Inscr.1069 (Fayum, ii A.D.); τῶν δημοσίων πραγμάτων Sch.Ar.Pl. 908;τῶν ἀρχομένων Poll.1.40
: manager,κακῷ φ. τὰ καθ' ἑαυτοὺς ἐπιτρέψομεν Porph.Abst.1.50
;παρύγρων Cat.Cod.Astr.8(1).177
; without gen., manager, housekeeper, Phld.Oec.p.51 J.: as transl. of Lat. procurator,ὁ φ. Δρούσου IGRom.4.219
([place name] Ilium).2 title of official of a φρατρία, IG14.759.8 ([place name] Naples).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > φροντιστής
-
6 Gain
subs.Act of acquiring: V. ἐπίκτησις. ἡ, P. and V. κτῆσις, ἡ.Profit: P. and V. κέρδος, τό, λῆμμα, τό.Advantage: P. and V. ὠφέλεια, ἡ, ὄφελος, τό, ὄνησις, ἡ. Ar. and V. ὠφέλημα, τό, V. ὠφέλησις, ἡ; see Advantage.Superiority: P. πλεονεξια, ἡ, πλεονέκτημα, τό.What gain is there? V. τί δʼ ἔστι τὸ πλέον; (Eur., Phœn. 553).What gain will it be to the dead? P. τί δʼ ἔσται πλέον τῷ γε ἀποθανόντι; (act. 140).Love of base gain: P. and V. αἰσχροκέρδεια, ἡ.——————v. trans.Win for oneself: P. and V. κτᾶσθαι, φέρεσθαι, κομίζεσθαι, εὑρίσκεσθαι, ἐκφέρεσθαι, Ar. and V. φέρειν ( al o Plat. but rare P.), εὑρίσκειν, V. ἄρνυσθαι (also Plat. but rare P.), κομίζειν.Gain in addition: P. and V. ἐπικτᾶσθαι, P. προσκτᾶσθαι.Help to gain: P. συγκτᾶσθαί (τινι), συγκατακτᾶσθαι (τί τινι).Reach: V. and V. ἀφικνεῖσθαι (εἰς, or πρός, acc.; V. also acc. alone).Attain to: P. and V. ἐφάπτεσθαι (gen.), ἐξικνεῖσθαι (gen. or acc.), τυγχάνειν (gen.).A swift runner would have gained his goal: V. ἂν... ταχὺς βαδιστὴς τερμόνων ἀνθήπτετο (Eur., Med. 1182).Gain the heights: P. ἀντιλαμβάνεσθαι τῶν μετεώρων (Thuc. 4, 128).Gain the mountains: P. λαμβάνεσθαι τῶν ὀρῶν (Thuc. 3, 24).——————v. intrans.Gain on, overtake: P. ἐπικαταλαμβάνειν.Woodhouse English-Greek dictionary. A vocabulary of the Attic language > Gain
-
7 φροντιστής
φροντιστής, ὁ, 1) Denker, Forscher, Grübler; Ar. Nubb. öfters; τῶν μετεώρων, überirdischer Dinge, mit einem verächtlichen Nebenbegriffe, Xen. Conv. 6, 6, vgl. Mem. 4, 7,6; auch φροντιστὴς τὰ μετέωρα, Plat. Apol. 18 b; so nannte man zu Sokrates Zeit die spekulativen Philosophen (Denkwirthschafter, nach Voß bei Ar. Nubb. 266). – 2) Sorger, Fürsorger, Vollzieher eines Vermächtnisses, Inscr.
-
8 φροντιστης
φ. τῶν μετεώρων Xen. и φ. τὰ μετέωρα Plat. — исследователь высоких вопросов
-
9 αἰτιολογέω
A inquire into causes, reason, account for,ὑπὲρ τῶν μετεώρων Epicur.Ep.1p.31U.
, cf. Diocl.Fr.112, Plot.6.7.3, Plu.2.689b; τὸ ζητούμενον Aenesid. ap. S.E.P.1.181, cf. Demetr.Lac.1012.68:— [voice] Pass., ἐκ τοῦ συνδέσμου ᾐτιολογημένον ἐστίν the conjunction indicates that the cause resides in.., A.D.Conj.235.9.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > αἰτιολογέω
-
10 αἰτιολογία
αἰτιο-λογία, ἡ,A a giving the cause of a thing, Democr.118, Aenesid. ap. S.E.P.1.181, Phld.D.1.10, A.D.Conj.231.16;ἡ < περὶ> τῶν μετεώρων αἰ. Epicur. Ep.2p.42U.
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > αἰτιολογία
-
11 κατάληψις
3 taking possession, occupation,τῆς βασιλείας Isoc.9.69
; , R. 526d (pl.);ἱεροῦ D.19.21
; καταλήψεις πολέμου prob. f.l. for πολέων, App.BC4.14.4 Philos., direct apprehension of an object by the mind, Zeno Stoic.1.20, Luc.Par.4, al.;τῶν μετεώρων Philostr.Her.10.9
; ἀκριβὴς κ. certainty, Herod.Med. ap. Aët.9.37: pl., perceptions, Stoic.2.30, Luc.Herm.81, etc.; introduced into Latin by Cicero, Plu.Cic.40.II holding, grip, with the fingers, bandages, or instruments, Hp.Off.9; τὰς -λήψιας ποιεῖσθαι ibid., cf. Art.11 (in pl. also = ligatures, Medic.8); ο ὕπνος τοῦ.. αἰσθητηρίου κ. compression, Arist.Somn.Vig. 458a29.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατάληψις
-
12 φροντιστής
φροντιστής, ὁ, (1) Denker, Forscher, Grübler; τῶν μετεώρων, überirdischer Dinge, mit einem verächtlichen Nebenbegriffe; so nannte man zu Sokrates Zeit die spekulativen Philosophen (Denkwirtschafter; (2) Sorger, Fürsorger, Vollzieher eines Vermächtnisses -
13 Master
subs.P. and V. δεσπότης, ὁ.Oh, kind master: V. ὦ δεσποτίσκε (Eur., Cycl. 267).Controlling: P. and V. κρείσσων (gen.).That he might not make himself master of Thrace: P. ἵνα... μὴ... κύριος τῆς Θρᾴκης κατασταίη (Dem. 234).When Brasidas made himself master of the heights: P. Βρασίδας ὡς ἀντελάβετο τῶν μετεώρων (Thuc. 4. 128).A past master in: use adj., P. and V. ἄκρος (gen. or acc.).——————v. trans.P. and V. κρατεῖν (gen.), χειροῦσθαι, δεσπόζειν (gen.) (Plat.).Subdue: P. and V. καταστρέφεσθαι.Woodhouse English-Greek dictionary. A vocabulary of the Attic language > Master
См. также в других словарях:
Μετέωρα — Συγκρότημα μοναστηριών χτισμένων στην κορυφή απότομων και ξεκομμένων μεταξύ τους βράχων, διάσπαρτων σε μια έκταση περίπου τριάντα τ. χλμ., ανάμεσα στα όρη Χάσια, Αντιχάσια και Κόζιακας, του νομού Τρικάλων, στο σημείο ακριβώς, όπου ο Πηνειός… … Dictionary of Greek
κώδικας — Χειρόγραφο βιβλίο το οποίο χρησιμοποιούσαν κυρίως πριν από την εφεύρεση της τυπογραφίας. Ο όρος προέρχεται από τη λατινική λέξη caudex (αργότερα codex), που αρχικά σήμαινε κορμό δέντρου και γενικότερα ξύλο, και κατέληξε να δηλώνει κατά τη ρωμαϊκή … Dictionary of Greek
Θεσσαλία — I Ιστορική γεωγραφική περιοχή και περιφέρεια (13.903 τ. χλμ., 753.888 κάτ.) της ηπειρωτικής Ελλάδας. Στα Α συνορεύει με τη δυτική Μακεδονία, στα Δ με την Ήπειρο, στα Ν με τη Στερεά Ελλάδα, και στα Α βρέχεται από το Αιγαίο πέλαγος. Η Θ. διαιρείται … Dictionary of Greek
Κατελάνος, Φράγκος — (16ος αι.). Ζωγράφος. Καταγόταν από τη Θήβα. Θεωρείται o σημαντικότερος ζωγράφος μετά τον προγενέστερό του, Θεοφάνη. Με την υπογραφή του είναι γνωστή μόνο μία τοιχογραφική διακόσμηση, στο παρεκκλήσιο του Αγίου Νικολάου, στη μονή της Λαύρας στον… … Dictionary of Greek
Αθανάσιος — I Όνομα αγίων της Ανατ. Ορθόδοξης Εκκλησίας. 1. Επίσκοπος Ταρσού. Μαρτύρησε στα χρόνια του αυτοκράτορα Βαλεριανού (253 259), γιατί βάφτισε κάποια νέα που ονομαζόταν Ανθούσα. Συνεορτάζουν στις 22 Αυγούστου. 2. Ένας από τους 33 μάρτυρες, που… … Dictionary of Greek
Καλαμπάκα — Ημιορεινή κωμόπολη (υψόμ. 240 μ., 7.392 κάτ.) του νομού Τρικάλων. Βρίσκεται στο κέντρο του νομού, 22 χλμ. ΒΔ της πόλης των Τρικάλων, στους πρόποδες των Μετεώρων. Είναι έδρα του ομώνυμου δήμου και έως το 1997 της ομώνυμης επαρχίας. Κατά την… … Dictionary of Greek
ИОАНН ТРАПЕЗУНДСКИЙ — [Яннакис; греч. ᾿Ιωάννης ὁ Τραπεζούντιος, Γιαννάκης] (посл. четв. XVII в. или нач. XVIII в., Трапезунд 1770), протопсалт Великой ц., греч. мелург, кодикограф. Сведения о жизни и деятельности И. Т. сохранились в рукописных источниках и в «Большом… … Православная энциклопедия
καστράκι — Ονομασία έντεκα οικισμών. 1. Πεδινός οικισμός (υψόμ. 130 μ., 62 κάτ.) στην πρώην επαρχία Ναυπακτίας του νομού Αιτωλοακαρνανίας. Βρίσκεται στο νοτιοανατολικό τμήμα του νομού, στην αριστερή πλευρά του ποταμού Εύηνου. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο… … Dictionary of Greek
БОЛЬШОЙ МЕТЕОРСКИЙ МОНАСТЫРЬ — Преображенский собор Преображенский собор[греч. Μεγάλον Μετέωρον] в честь Преображения Господня (Стагонская и Метеорская митрополия Элладской Церкви), муж., действующий. Расположен на самой высокой (613 м) из Метеорских скал. Основан прп.… … Православная энциклопедия
ИОАНН УРАНИОТ — [греч. ᾿Ιωάννης ὁ Οὐρανιώτης], визант. мелург (XV в.). Точные даты жизни неизвестны. Упоминание его имени в рукописях визант. периода (Аколуфия Soc. of Antiquaries of London. 48, ок. 1430 г.; Анфология Пападики Ath. Pantokr. 214, 1433 г.;… … Православная энциклопедия
Ζωρζής — I (16ος αι.). Αγιογράφος από την Κρήτη. Αναφέρεται συνήθως ως Ζ. ο Κρης και πολλοί τον θεωρούν εφάμιλλο του Θεοφάνη. Πιθανολογείται ότι καταγόταν από ενετική οικογένεια που είχε εγκατασταθεί πριν από χρόνια στην Κρήτη και είχε εξελληνιστεί. Το… … Dictionary of Greek